|
2010-07-13 19:02:12, kedd
|
| |
| |
Kállai Ferenc meghalt
MEGHALT KÁLLAI FERENC (1925. okt. 4 - 2010. júl. 11.)
Videó link Link
Július 11-én, 85 éves korában, hosszú betegeskedés után elhunyt Kállai Ferenc, Kossuth-díjas, Érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, írja a Magyar Színház honlapja. A művészt a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma saját halottjának tekinti.
Elment a bölcs bölény - Kállai Ferenc emlékére
Kállai Ferenc meghalt, és ezzel a magyar film ikonjai közül ismét elment egy. Nem voltak sokan (az ikonok nem is lehetnek), de közülük is meghatározó, karakteres, egyedi jelenség volt. Mindannyian fel tudjuk idézni jellegzetes hangját, mosolyát, idős, kopasz fejét. A Nagy Bölény - talán alkati adottságai okán nem sértő őt így nevezni, hiszen tudása és bölcsessége miatt megérdemli. Színészi ereje mögül emberi nagyság sütött át.
Ki hinné, hogy egyszer ő is hősszerelmesként kezdte. Pedig sosem volt szépfiú. De az ötvenes években, amikor a filmes pályája kezdődött, nem is jóképűnek kellett lenni, hanem a nép egyszerű gyermekének. És ő az volt. Lobogó tekintettel, kirobbanó energiával vetette bele magát a termelési történetekbe - tegyük hozzá, a legjobb színészek mellett. Első fecskék, Kiskrajcár, 2x2 néha 5 - egy lett csak belőlük klasszikus. De aki szereti a régi magyar filmeket (legyenek azok bármily kommunisták), emlékszik belőlük Kállai Ferenc ártatlanságára, lelkes ifjúságára. Akkoriban mindent olyan nagy elánnal játszottak - széles karmozdulatok, fülig érő mosoly, szikrázó tekintet. Kállainak is volt ilyen arca.
Aztán jöttek a karakterszerepek. Mert a hatvanas években, amikor több lett a társadalomkritika, a parasztdráma, még jobb lehetőségeket kapott. Megtalálták a csöndesebb, súlyosabb, bús karakterek: a Megszállottak, az Iszony, az Ünnepnapok - ezek már igazibb színészi feladatok. Terhelt sorsok, a magyar rögvalóság, ami akkor még újszerű és üzenethordozó volt. Kállai a robusztus, felnőtt férfi, aki Szirtes Ádám és Görbe János nyomdokain halad.
De a humorát is ekkor fedezték fel. Az átlagembert tudta kifigurázni, a leghétköznapibb helyzeteket. Persze, hogy innen egyenes út vezetett A tanú-ig, de előbb még le kellett forgatni A szélhámosnő-t, a Kár a benzinért, vagy a Miért rosszak a magyar filmek? (nocsak, már akkor is?!) című opuszt. Ezek is olyanok, amiknek bugyuta bája ma is hat, nem lehet nem szeretni őket. De nem érnének túl sokat egy színészi pályán, ha nem lenne mellettük a másik oldal (a drámai), és ha nem mélyült volna el ez a humor egy olyan rendező mellett, mint Bacsó Péter, egy olyan filmben, mint A tanú.
Minden színész hálás lehet a sorsnak, ha találkozik egy olyan rendezővel, akivel egy húron pendül, és aki a tehetségének sokszínűségét egyetlen szerepen keresztül képes bemutatni. Az, hogy Kállaiban megvolt ez a különleges tehetség, sosem volt kérdés, de kibontani csak Bacsó Péter tudta. Bár munkájuk gyümölcsét csak tíz év késéssel ismerhette meg a világ (még a magyar közönség is), sokat elmond, hogy a nyolcvanas évek kezdetén éppen annyit ért, mint amikor forgatták, 1969-ben. Melyik filmről mondhatjuk el manapság, hogy tíz évig állhat dobozban, akkor is ugyanúgy hat
Bár a színésznek sokszor épp annyira átok, mint amilyen áldás, ha egyetlen szereppel azonosítják, Kállainak nem lehetett ez sújtás. Volt egy tökéletes alakítása (Pelikán elvtárs), és utána még sok-sok izgalmas karakter. De tény, hogy ebben az egyben volt benne minden. Dráma és humor, az egyedi, és a mindenkire vonatkoztatható. Egy magyar ikon.
Persze voltak még érdekes filmek, mint A Hamis Izabella, a Gyula vitéz télen-nyáron, az Utazás a koponyám körül, és még sorolhatnánk hosszan, de ezekben Kállai többnyire "csak" egy nagyon karakteres epizódszereplő. Rengeteget játszott, de többé nem épült rá úgy film, mint A tanú. (Kivéve persze a Megint tanú-t, ami viszont kudarcba fulladt.)
A jó színészeknél az öregedés egy érdekes folyamat: egyre kevesebbet játszanak. Már szinte nem is játszanak, csak ott vannak, mégis minden a helyén van, amit mondanak, vagy ahogy mozognak. Kállai Ferenc is ilyen lett idősen. Nem dicsőült meg önnön nagyságától, nem öntötte el a pátosz, és nem ragadt benne a manírokban sem. Az eszközei letisztultak, és csak a játék maradt. Az őszinte és önfeledt játék.
Emlékezzünk rá akár Szabó István Rokonok-jában (főleg a Molnár Piroskával előadott kettősére), vagy Sándor Pál Noé bárkájá-ban. Igaz, kellett hozzá az is, hogy ezekben a filmekben olyan rendezőkkel dolgozott, akikkel egy ligába tartozott. A legnagyobb magyar filmcsinálók közé
Tordy Géza Törőcsik Mari és Kállai Ferenc Balatonfüreden 1968-ban
Kereskedelmi szakközépiskolába járt, érettségi után rögtön a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott. Azonnal felvették, és Kiss Ferenc, az egyik felvételiztető színész ekkor mondta neki: "Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök." Kállai Ferenc 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián, 45-től a Belvárosi Színházban játszott, 1948-ban pedig a Nemzeti Színházhoz került. 2000-től, az új Nemzeti Színház megépítése után a Pesti Magyar Színház művésze lett, ekkor kapta meg a Nemzet Színésze címet is.
1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanár volt. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt. 56-ban és 58-ban Jászai Mari-díjat, 73-ban Kossuth-díjat, 87-ben Erzsébet-díjat kapott. 95-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 98-ban Budapest díszpolgárává választották, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is átvehette.
Kép galéria az alábbi linken
Link
Több mint 100 tévéfilmben és mozifilmben játszott; emlékezetes szerepei közt volt Pelikán elvtársa alakja Bacsó Péter a A tanú [3] című klasszikusában, Havilúd szerepe a Zsaruvér és Csigavérben [4] , és a tanácselnök a Legényanyában [5]. Az 50-es évektől folyamatosan kapta a szerepeket, játszott a 2x2 néha 5 [6], a Katonazene [7], az Iszony [8], A császár parancsára [9] , az Egy őrült éjszaka [10] , A Hamis Izabella [11] , a Mi lesz veled Eszterke? [12] , a Gyula vitéz télen-nyáron [13] , a Volt egyszer egy család [14] , Megint tanú [15], a Szépek és bolondok [16] , A három testőr Afrikában [17] és A miniszter félrelép [18] című filmekben is. Utolsó filmszerepét Sándor Páltól kapta a Noé bárkájában [19].
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
Címkék: hősszerelmesként, karakterszerepek, színházművészeti, vonatkoztatható, leghétköznapibb, vizsgabizottság, miniszterelnök, felvételiztető, klasszikusában, középkeresztje, balatonfüreden, ártatlanságára, epizódszereplő, lehetőségeket, minisztériuma, legényanyában, karmozdulatok, színművészeti, díszpolgárává, megszállottak, filmművészeti, üzenethordozó, sokszínűségét, filmcsinálók, tehetségének, történetekbe, kereskedelmi, köztársasági, jelentkezett, filmszerepét, letisztultak, választották, folyamatosan, betegeskedés, sorolhatnánk, parasztdráma, bölcs bölény, magyar film, ötvenes években, filmes pályája, termelési történetekbe, legjobb színészek, lett csak, régi magyar, hatvanas években, magyar rögvalóság, átlagembert tudta, leghétköznapibb helyzeteket, magyar filmek, színészi pályán, másik oldal, olyan rendező, Kállai Ferenc, MEGHALT KÁLLAI FERENC, Nemzeti Színház, Magyar Színház, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, Nagy Bölény, Szirtes Ádám, Görbe János, Bacsó Péter, Hamis Izabella, Szabó István Rokonok-jában, Molnár Piroskával, Sándor Pál Noé, Tordy Géza Törőcsik Mari, Kállai Ferenc Balatonfüreden, Színművészeti Akadémiára, Kiss Ferenc, Színművészeti Akadémián, Belvárosi Színházban, Nemzeti Színházhoz, Pesti Magyar Színház, Nemzet Színésze, Filmművészeti Főiskola, Színházművészeti Szövetség, Jászai Mari-díjat, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Sándor Páltól,
|
|
Offline
